Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 443 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-443
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Romai Katolikus Egyhaz

2009. március 10.

Tőkés László püspök, EP-képviselő nyilatkozatot adott ki az új püspökök beiktatása kapcsán. 2009. március 6-án és 7-én volt Bálint Benczédi Ferenc kolozsvári unitárius és Böcskei László nagyváradi római katolikus püspökök beiktatása. Mikó Imre Huszonkét év című politikatörténeti könyvében (1941) írta: „Erdélyben mindig az egyházak jelentették a jogfolytonosságot, … a magyar közéletben fokozott súlyra tettek szert azok a főpapok, akiket ezentúl a román kormány is a magyarság lelki vezetőinek ismert el”. A négy magyar történelmi egyház azóta is – alkalmas és alkalmatlan időben – ennek a nemzeti, kisebbségvédelmi hivatásának törekszik eleget tenni. Ennek az egyházi közösségi felelősségvállalásnak volt kiemelkedő képviselője Márton Áron gyulafehérvári püspök. A püspökök beiktatásán részt vevő román görög katolikus és ortodox egyházak, valamint más felekezetek képviselőinek a jelenléte az egyházak és nemzeti közösségek 1989-béli összefogásának a temesvári szellemét idézik fel. Az egyházak és erdélyi magyar közélet Trianon utáni példája ma is követendő. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke: Jelen és múlt. Nyilatkozat új püspökeink beiktatása kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

2009. március 16.

A tanácsi határozat ellenére 2008-ban Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester lényegesen több pénzt juttatott az ortodox egyháznak, mint a többi felekezetnek. A magyar egyházi vezetők azt is kifogásolták, hogy a polgármester több mint fél éve nem utalta át a visszaszolgáltatott egyházi épületekben működő iskolák bérét. A római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház képviselői még február 27-én beadvánnyal fordultak a városvezetőkhöz, magyarázatot kérve, miért nem lépett életbe az egyházak támogatására vonatkozó tanácsi határozatot. A magyar egyházak vezetői azt sem értik, a hivatal miért nem utalta ki számukra a tanács által tavaly novemberben megszavazott 240 ezer lejes gyorstámogatást. /Szucher Ervin: Számon kért ígéret Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2009. március 17.

A nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum elmaradt bérleti díjáról, a Zárda épületének sorsáról, valamint az egyház támogatására szánt összegekről tárgyalt Schönberger Jenő szatmári püspök a nagykárolyi tanácsosokkal, Kovács Jenő polgármesterrel, dr. Varga Attila parlamenti képviselővel valamint Csehi Árpád megyei tanácselnökkel. A püspök felhívta az elöljárók figyelmét arra, hogy jelentősen elmaradtak a fizetendő összegekkel. Kovács Jenő polgármester elmondta, nem várt költségeik miatt nem sikerült rendezniük adósságukat. Ígéretet tett arra, hogy ez év szeptemberéig mindkét épülettel kapcsolatos elmaradásukat kiegyenlítik. Felmerült a Kalazanci Szent József Iskola sportudvarának kiépítése is. A püspök elmondta, hogy az egykori Zárda épületét idén nyártól átadnák a Nagykárolyban működő piarista nővéreknek, hogy ott bővíthessék „gyermekmentő“ tevékenységüket. A nővérek olyan gyermekotthont működtetnek, amelybe hátrányos anyagi helyzetű és rossz családi háttérrel rendelkező gyerekek kerülnek. A megbeszélésen felvették a különböző felekezetek támogatását. Az elmúlt évben az ortodox egyháznak 142 ezer, a római katolikus egyháznak 80 ezer, a református egyháznak 62 ezer, a görög katolikusoknak pedig 56 ezer lejt ítélt oda a város vezetése. Nagykároly lakosságát 35 százalékban ortodoxok, 36 %-ban római katolikusok, 21 %-ban reformátusok és 7,37 %-ban görög katolikusok alkotják. Ezzel szemben az odaítélt összeg mindössze 6,21 %-át kapta a római katolikus egyház. /Adósaival tárgyalt a püspök. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./

2009. március 29.

A szatmári római katolikus egyházmegye vezetősége a nagykárolyi politikai élet vezetőivel találkozott. A Szent László Közösségi Ház adott otthont Nagykárolyban a találkozónak, amelyre Schönberger Jenő szatmári püspök hívta meg a nagykárolyi politikai élet vezetőit március 13-án. A találkozón olyan témákat beszéltek meg, mint a Kalazanci Szent József Líceum ügye, az egykori zárda épületének rendezése és a plébániák támogatásának kérdése. 2006 óta, amikor az iskola beköltözött az épületbe, a szatmári egyházmegye 1 807 000 lejt fektetett az épület felújításába, modernizálásába. Összehasonlításként: az épület bérleti díja egy évre 115 872 lej, amelynek kiegyenlítésével jelentősen elmaradt a nagykárolyi polgármesteri hivatal. Varga Attila képviselő elmondta: a 2003-as alkotmánymódosítás ellenére sem jött létre a román jogrendben a felekezeti oktatás fogalma. Ezek állami iskolák felekezeti jelleggel, így ugyanolyan támogatásban kell részesülniük, mint bármelyik más iskola. Kovács Jenő polgármester elmondta, hogy már tavaly rendezni akarták a bérleti díjakat, de nem várt költségeik miatt még nem sikerült törleszteniük adósságukat. Ígéretet tett arra, hogy elmaradásukat kiegyenlítik. Az egykori zárda épületéről Schönberger püspök elmondta, nyártól átadnák azt a Nagykárolyban működő piarista nővéreknek, hogy ott bővíthessék gyermekmentő tevékenységüket. Kovács Jenő ígéretet tett, hogy más épületet keres majd az osztályoknak, és nyártól átadják az épületet. Felmerült még a különböző felekezetek támogatása. Az elmúlt évben az ortodox egyháznak 142 000, a római katolikus egyháznak 80 500, a református egyháznak 62 500, a görög katolikusoknak pedig 56 500 lejt ítélt oda a város vezetése. (Nagykároly lakossága 35,17 százalékban ortodox, 35,95 százalékban római katolikus, 20,99 százalékban református és 7,37 százalékban görög katolikus.) /Együtt a közösségért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 29./

2009. április 3.

Az esélyegyenlőség évévé nyilvánította a Caritas 2009-et. A római katolikus egyház mellett működő jótékonysági szervezet programjai révén idén nem annyira halat, mint inkább hálót kínál a rászorulóknak – derült ki a Márton András igazgató által vázolt tervekből. Önálló életvitelre akarják ösztönözni a segélyezetteket, mondta el a kilenc erdélyi megyében jelen lévő Caritas gyulafehérvári vezetője. A rászorulókat immár 19 éve szolgáló szervezet tavaly több mint tizenötezer személy problémáján enyhített. A gazdasági válság a Caritast is érinti – állapította meg Ludescher László, a segélyszervezet Maros megyei kirendeltségének vezetője. A térség 81 településén zajló otthoni beteggondozásra idén kevesebb pénz jut, mint egy évvel korábban. /Szucher Ervin: Az esélyegyenlőség éve. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 20.

Hány áldozata volt Hunyad megyében a kommunista rémuralomnak? Még felbecsülni is nehéz. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége megyei szervezetének kb. 1500 tagja van, mondta Mihai Bucur, a szervezet elnöke. A szám azonban csak töredéke a meghurcoltaknak: sokan nem tértek vissza élve a kommunista lágerekből, mások az ott elszenvedett atrocitások miatt vesztették életüket szabadulásuk után, mások pedig a rendszerváltás után nem iratkoztak be az egykori politikai foglyok egyesületébe. A letartóztatások már 1947-ben megkezdődtek. A legtöbb letartóztatás és elhurcolás azonban az ötvenes években történt. A kommunista diktatúra számtalan társadalmi kategóriát üldözött: politikai pártok tagjait – mindenekelőtt legionáriusokat, parasztpártiakat és nemzeti liberális pártiakat –, egyházi személyiségeket (mindenekelőtt az 1948-ban betiltott) görög katolikus és a római katolikus egyház tagjait üldözték), arisztokratákat, gazdagokat, értelmiségieket, nyugati kapcsolatokkal rendelkezőket, vagy a másként gondolkodókat. A legtöbb áldozat a kollektivizálást el nem fogadó szabad parasztok sorából került ki. A jelenleg Szászvároson szolgáló 91 éves Antal atyát nem Hunyad megyében, hanem Székelyudvarhelyen tartóztatták le. Ferences szerzetes volt s 1948-ban a kommunista hatalom önkényesen feloszlatta az összes szerzetesrendet. Két évig helyben maradtak, nem oszlottak fel, majd 1950. augusztus 20-án letartóztatták őket, majd Arad megyébe, Máriaradnára vitték a szerzeteseket. 120-an voltak a kolostorban, mely kényszerlakhelyül szolgált. 1951-ben a háromszéki Esztelneket jelölték ki kényszerlakhelyként. Közel hat év múlva engedték, hogy visszatérjen az egyházba. A temesvári egyházmegyébe került, ahol 47 évig szolgált magyar és német falvakban, míg 2003-ban Böjte Csaba atya meghívására Szászvárosra jött plébánosnak, a gyermekotthon mellé. Antal atya elmesélte, hogy már 1956-ban megpróbálták beszervezni. Ő azonban mindig ellentmondott nekik. Fenyegetőztek, zaklatták, zsarolták, mindent megpróbáltak. Mihai Bucurt, a volt politikai foglyok megyei szervezetének elnökét 1957-ben tartóztatták le, s az 1964-es nagy amnesztiáig volt börtönben. Politikai foglyokat védett, majd ő került a vádlottak padjára, mert nemcsak védte ügyfeleit, hanem rokonszenvezett is velük. Legnehezebb a magánzárka volt, amikor fél évig más embert nem látott, mint a börtönőröket. Szamosújváron a börtönben gyakoriak voltak a verések, minden politikai foglyot vertek. A brailai szigeten gátat kellett építeniük. Évekig tartó, nehéz fizikai munka volt. Napi 14-16 órát dolgoztatták őket. Aki nem teljesítette a normát, este 25 gumibot-ütést kapott. Két barakk jutott 2400 politikai fogolyra. Fűtés nem volt, télen iszonyú hideg volt. 1963-ig semmilyen hírt nem kaptak családjukról. Körülbelül a foglyok fele nem tért vissza a brailai szigetről. /Chirmiciu András: A kommunizmus rémtettei II. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

2009. április 25.

Az Új Magyar Szó február 20-i, a Szabadságban 2008. november 24-i számában tendenciózus írás jelent meg a kolozsvári Grigorescu és Hajnal negyedekbe tervezett templomok építése ügyében. Czirják Árpád egykori kolozsvári plébános személyével kapcsolatban vádak hangzanak el, úgy tüntetik fel, mint aki a Szőcs István által templomépítés céljára megszerzett anyagi alapokat eltüntette. Szőcs István egykori gyulafehérvári teológus 1983-1990-ig börtönben volt, és ott született meg benne „a nagy cél, hogy templomokat fog építeni”. Az Új Magyar Szóban azt nyilatkozta, hogy minden anyagi alapot megszerzett ehhez Kolozsváron. Valójában a kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal kérvényére hagyott jóvá 10 millió lejt Petre Roman. Ezt az összeget akarja visszafizettetni az államkasszába Szőcs István. A Hajnal negyedi templom nem épülhetett meg, mert a prefektus által felkínált telket volt gazdája visszaigényelte. Az arra kiutalt pénzt megette az infláció. Hasonlóképpen jártak a templomépítésbe kezdett többi felekezetek, reformátusok, görög katolikusok is. Czirják Árpád viszont sikeresen felépítette Grigorescu negyedbeli templomát 1993-ra, készen áll levakolva, mellette elkészült egy ezer négyzetméternyi hatalmas ház, ahová nyomdát, szerzetes házat terveztek. Miért nem kezdődött el ott a plébániai tevékenység? Elsősorban azért, mert Bálint Lajos érsek, az egyházmegye vezetője abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a Czirják Árpád által kezdeményezett templomépítkezések az új lakónegyedekben veszélyeztetik a közelben levő ősi Kolozsmonostori templom visszaszerzését. A monostori templomot azzal az indoklással igényelte vissza a bitorló ortodox egyháztól a római katolikus egyház, hogy a Hajnal negyedben 1500, a Grigorescu negyedben kb. ugyanannyi katolikus hívő lelki gondozása miatt szüksége van az ősi kolozsmonostori apátsági templomra. Ezért Czirják Árpád leállíttatta a templom építését, a már kész templom felszentelése is elmaradt. A kolozsmonostori templomot 1994. június 20-án kapta vissza a katolikus egyház. Elhárult az akadály, hogy a Grigorescu negyedben a Czirják Árpád által már 1993-ban felépített templom és egyházi központ felszentelhető legyen. 1940-ben Kolozsvár lakosságának 86%-a magyar, zsidó és német. A 14% román többsége görög katolikus volt. A betelepítések és később a városhoz csatolt falvak román lakossága miatt kissebségi helyzetbe került magyarság református és katolikus hívei nem engedhetik meg ezt az öngyilkosságnak mondható belháborút, ami a közösségük további pusztulását jelentené. Pakó Benedek arra kéri Szőcs Istvánt, hogy egyházán ne ejtsen sebet széthúzás szításával. /Pakó Benedek kanonok, plébános: Replika. Ne szítsunk belháborút. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. április 27.

Az 1997-ben alapított Pro Urbe-díjat minden esztendőben olyan személyiségeknek ítéli oda Sepsiszentgyörgy önkormányzata, akik sokat tett a városért. Az idei kitüntetések átadását április 26-án megzavarta, hogy a város három magyar polgára mellett egy olyan román nemzetiségű tanár is megkapta a díjat. Posztumusz Pro Urbe-díjat kapott a tavaly elhunyt Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, továbbá dr. Bogdán Rajcs Zsolt ,,a sepsiszentgyörgyi modern kórházi laboratórium megteremtéséért és a római katolikus egyház keretében kifejtett áldozatos, karitatív munkájáért”, Incze Sándor nyugalmazott református lelkész-esperes ,,a református egyházban kifejtett, sziklára építkező munkájáért”, valamint Tiboldi Zoltán nyugalmazott pedagógus, múzeumkönyvtáros ,,kiemelkedő tanári múltjáért kapta meg a Pro Urbe-díjat. Az önkormányzat négytagú román frakciójának jelöltje, Buda Stela nyugdíjas tanár kitüntetése ellen az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye jelen lévő tagjai tiltakoztak magasba emelt Egy őszinte NEM a sovinizmusra, Egy őszinte NEM a magyargyűlöletre feliratú lapokkal. Gazda Zoltántól, a tanács polgári pártos tagjától megtagadták a témához fűződő felszólalást, amit később megtett Berecki Kinga szintén MPP-s tanácstag, hangsúlyozva, hogy a mai nap közösségünk szégyene, mert az önkormányzat román tagjai nem tudtak olyan személyiséget jelölni, akire felnéznek, a magyarok egy része pedig elfogadta a szóban forgó jelöltet. /Fekete Réka: Botrányos ünnepi ülés (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2009. május 14.

Nincs összefüggés a Kolozsváron jelenleg zajló főtérrendezés és a Szent Mihály-templom főbejárata melletti templomkertben, a Márton Áron-szobor szomszédságában végzett munkálatok között – erősítette meg Kovács Sándor főesperes-plébános. A szobor körüli fákat kicsit meg kellett nyesni, ezáltal a nemrég felavatott Márton Áron-szobor is láthatóbbá vált. A főesperes leszögezte: az egyház nem fogja engedélyezni, hogy a Főtér átrendezése kapcsán a templomkertben bármiféle módosítást eszközöljenek. /(F. Zs.): Lenyesték a fölösleges ágakat a templomkertben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2009. augusztus 21.

A Mária Rádió regionális stúdiója kezdi meg működését augusztus 24-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi stúdió műsorigazgatója László Attila szombatfalvi római katolikus plébános. A technikai felszerelés Olaszországból érkezett, és egy évig számíthatnak Róma segítségére is. „A Mária Rádió mindenütt a szegény asszony két filléréből létezik, a munkatársak önkéntesek, nem lesz ez másként nálunk sem. Tíz éve szerkesztjük a Príma Rádióban a katolikus műsort, tehát van tapasztalatunk – és sok önkéntes munkatársunk is, ezért bízom benne, hogy nem lesz fennakadás” – mondta László Attila. A székelyudvarhelyi stúdió egyelőre heti öt óra saját műsort készít, de tavaszra el szeretnék érni a napi öt órát. A tervek szerint néhány hónapon belül Csíkszeredában is beindul egy hasonló regionális stúdió, és a céljuk az, hogy a Nagyváradról sugárzott 12 órás magyar műsort kiegészítse a két székelyföldi stúdió, egész napos műsort szolgáltatva. A nagyváradi stúdió két szerkesztőséggel működik: 12 óra román és ugyanennyi magyar nyelvű műsort készítenek. „A Mária Rádió célja, hogy bekapcsolja a világi egyházba az embereket: az élő, a mindennapi életben jelen lévő hitet és az egyetemes katolikus egyház értékeit közvetítse” – mondta László Attila. /Kovács Csaba: Egész napos magyar műsort sugároznának a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2009. augusztus 22.

Őrkőn a vallásosság valóban mély gyökereket eresztett, és hatása a mai napig erősödik. Évtizedek óta foglalkozik a katolikus egyház az őrkői cigánytelep lakóival Sepsiszentgyörgyön, és különösen az utóbbi húsz évben e munka kimondottan látványos eredményeket szült. Amióta elárasztották Sepsiszentgyörgyöt az árapataki és hidvégi, illetve az Olton túli, Brassó megyei román cigányok, még inkább szembeszökő, amit Baricz István, a Caritas jótékonysági egyesület felelőse így fogalmaz meg: szentgyörgyi cigányt nem látunk koldulni a városban. Aki végignézi, hogyan viselkednek a hívek az apácakolostor melletti templomban mise közben, az mérheti le igazán, mekkora a változás az alig két évtizeddel korábbi állapotokhoz képest, jegyezte meg Márkus András plébános. A Teréz anya alapította kolostorban a főnök asszony elzárkózott a beszélgetéstől. A rend szabályaira hivatkozott, meg arra, munkájuk eredménye önmagában is beszédes. Teréz anya, aki a világ püspökeivel levelező viszonyban állt, a gyulafehérvári Bálint Lajos érsektől is megérdeklődte, hova lenne sürgős bizonyos szociális gondok megoldása végett – a rend a szegények legszegényebbjeit hivatott szolgálni – apácákat telepítenie. Az érsek tudott Sepsiszentgyörgyön élő őrkői cigányokról, úgy vélte, itt érdemes elkezdeni. Teréz anya négy apácát küldött Szentgyörgyre 1991-ben. Az apácák foglalkoznak a cigány családokkal. Jelenleg harminc gyermek készül első áldozásra. /B. Kovács András: Misszió az Őrkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2009. szeptember 17.

Steluta Cataniciu liberális városi tanácsos sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy a „Bob iskola udvarán a római katolikus egyházhoz tartozó személyek autói parkolnak”, s ezzel az oda járó gyerekek testi épségét veszélyeztetik. Kilátásba helyezte, hogy a törvényszékhez fordulnak jogorvoslásért. Kovács Sándor főesperes a következőket nyilatkozta: „A Főtér 16. szám alatti ingatlan, amelyben a Ioan Bob Általános Iskola pár osztálya is működik, mindig is a római katolikus egyház tulajdonát alkotta. Szeretnénk, ha ezt a durva pánikkeltést befejeznék azok, akik ilyesmire adják a fejüket” – közölte a főesperes. /N. -H. D. : Kirohanás a katolikus egyház ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2009. szeptember 18.

A közigazgatásilag Szászrégenhez tartozó Radnótfáján múlt vasárnaptól új kápolnában imádkozhatnak a római katolikusok. Tizenhét éves álma valósult meg az elmúlt hét végén az itteni katolikusoknak. A hármas halom alakú, zöldzsindely-borítású épület szokatlan kinézetű. 1989-ben, amikor megérkezett Szászrégenbe, Radnótfáján még létezett magyar iskola. Akkor tapasztalta, hogy kiveszőben a katolikus magyarság, templom nélkül pedig nem tudják megőrizni a közösséget, mondta a most nyugalomba vonult Pakó Benedek kanonok, a kápolna megálmodója. Az egyház gazdasági tanácsa nem adott engedélyt a kápolna felépítésére. Pakó Benedek részéről partizánakció volt a kápolnaépítés. A kápolnaszentelést végül Jakubinyi György gyulafehérvári érsek végezte. A Szűz Máriának ajánlott kápolna zömében fenyőfából készült. /Máthé Éva: Felavatták az elmúlt hét végén a Szászrégen melletti Radnótfája új istenházát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2009. szeptember 19.

Szeptember 18-án egy behajtani tilos jelzésű táblát tettek Kolozsváron a I. Ratiu (Kötő) utca 3. szám alatti kijárathoz, s 50 lejes bírságot szabtak ki az udvaron parkolóknak. Elképzelhető, hogy ez a lépés annak tulajdonítható, hogy Steluta Cataniciu liberális városi tanácsos kijelentette: „tűrhetetlen, hogy a Bob Iskola udvarán – azaz a Főtér 15 szám alatti ingatlan belső udvarán – a gyerekek életét veszélyeztetik az ott parkoló személygépkocsik”. Kovács Sándor főesperes elmondta: „A Ioan Bob Iskolával se bérleti szerződésünk, se hallgatólagos megegyezésünk nincs, tehát az iskola illegálisan működik az egyház tulajdonában lévő épületben. Szomorú és megdöbbentő, hogy a katolikus egyház tulajdonában lévő udvarról a városháza kitiltja az ott dolgozók gépjárműveit, amik nem luxuscikkek, hanem munkaeszközök. ” A városháza azzal indokolta ezt a lépést, hogy ez a területet közterületként van nyilvántartva, de a plébánia szerint ez nem igaz. Érthetetlen, hogy az iskola főépületének kibővítése után sem költöztették el a román osztályokat a Főtér 15 szám alól. /(N. -H. D.): Pénzbírság a plébánia udvarán parkolóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2009. szeptember 24.

A katolikus egyház és a városháza közötti – a Főtér 15. szám alatti ingatlan belső udvarának használatára vonatkozó – ügyben Sorin Apostu polgármester „salamoni döntést” hozott: a jelzett területet felosztották, s ennek értelmében egyharmad része megmarad a római katolikus egyháznak parkolás céljaira, kétharmad részét pedig a Bob Iskola tanulói rendelkezésére bocsátja. Kovács Sándor római katolikus főesperes elégedetlen a polgármester határozatával kapcsolatban, közölte, hogy az ügy még nem tekinthető lezártnak, mihamarabbi tárgyalásokra van szükség. Boros János volt alpolgármester elmondta: a telekkönyv szerint a jelzett terület mindig is a katolikus egyház tulajdona volt. A megoldás az lenne, ha a Főtér 15. szám alatti ingatlanban működő Bob Iskola osztályai kiköltöznének, a városi tanács pedig elrendelné az udvar kivételét a közvagyon leltárból. A Bob Iskola az 1948-as államosítás után került oda minden jogalap nélkül. Az egyházzal nem kötöttek bérleti szerződést, több mint hat évtizede jogtalanul használják az ingatlant és az udvart. /Nagy-Hintós Diana: „Salamoni” döntés: felosztotta a plébánia udvarát a polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2009. szeptember 25.

Oláh Dénes főesperes előadása nyitotta meg a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házában évek óta nagy sikerrel megrendezett Belvárosi Szerdák rendezvénysorozat új évadját. Oláh Dénes augusztustól a marosvásárhelyi, belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplom plébánosa. Oláh Dénes Merre tart a római katolikus egyház a harmadik évezredben? című előadásában hangsúlyozta: „a harmadik évezred kihívásaira csakis a Biblia adhat választ. ” Úgy vélte, az új évezredben „befellegzett a népegyházaknak”, nem a született, megkeresztelt, hanem a megtért híveken lesz a hangsúly. Nyitott, felkaroló, óvó kis közösségekben zajlik majd a hitélet. Egyelőre nemcsak a nagy egyházak, de a kis közösségek is felbomlóban vannak. Az előadó óva intette attól a hívő embereket, hogy elítéljék azokat, akik csak a nagy vallási ünnepek idején térnek be a templomba. „Nem szabad ujjal mutatni rájuk, hanem szeretettel kell fogadni őket” – hangsúlyozta. /Máthé Éva: „Befellegzett a népegyházaknak” = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2009. október 2.

Október 1-jén Temesváron magas rangú vendégek és több száz meghívott részvételével, ünnepélyes keretek között felavatták a Bartók Béla Elméleti Líceum felújított és kibővített épületét. Virginás Tar Judit iskolaigazgató és Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke ismertették a 80 esztendős iskolaépület három évig tartó felújítási folyamatának történetét. A beruházás nem valósulhatott volna meg a Római Katolikus Egyház hozzájárulása nélkül, akik a visszaszolgáltatott egyházi iskolaépületet 30 évre előnyös feltételek mellett bérbe adták a temesvári Polgármesteri Hivatalnak. Ez volt a feltétele beruházás megvalósulásának, amelynek során a pincétől a padlásig teljesen felújították a régi iskolaépületet, illetve beépítették a tetőteret és megépült a második, új lépcsőház. A bővítésnek köszönhetően minden osztály délelőtt járhat iskolába, ebédlővel, felújított és olvasóteremmel kiegészített könyvtárral, második tornateremmel, öltözővel bővült az épüket. Virginás Tar Judit hangsúlyozta: „szórványosodó közösségünk számára az iskola védőbástya szerepét kell biztosítsa”. Lászlófy Pál RMPSZ elnök a Bartók Líceum Tálentum programjára utalva kiemelte: ahol a tálentumokat megbecsülik, ott a nemzet nem veszhet el! /Pataki Zoltán: Több évtizedes álom valósult meg. Felavatták a Bartók felújított épületét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2009. október 7.

Régen hallottak ilyen hatásos, magvas beszédet Aradon a Vesztőhelyre zarándokoló emlékezők, mint idén. Rácz Sándor, az ‘56-os forradalom legendás alakja, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette többek között, hogy „160 éve ide zarándokolunk, hogy erőt meríthessünk a tábornokaink magatartásából, hősi életáldozatukból, mert bizony nagy szükségünk van ma is arra, hogy a ránk mért szenvedéseket ember módjára tudjuk elviselni. 160 évvel ezelőtt történt valami ezen a téren, amit a világ úgy viselt el, hogy nem tiltakozott. ” „ Mi, magyarok 160 év múlva is itt vagyunk, meggyötörve, széttépetten, kifosztva, de magyar szívünk szerint itt teszünk hitet magyarságunkból, és figyelmeztetjük a világot örök tanúságként, hogy aki a magyarra kezet emel, miként fog elpusztulni. 1956-ban a szovjet vezetők vezényelték a magyar forradalom ellen a nagy-nagy Vörös Hadsereget, és tessék megvizsgálni, mi lett ennek a nagyhatalomnak, akkori vezetőinek az életével. Mindegyik kirekesztve élt a társadalomból, a politika szemétdombjára került. A világnak tanulni kellene ebből, hogy a magyarra nem szabad kezet emelni, mert a magyar nem emel kezet senkire. És itt az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság éppen olyan joggal, szabadságigénnyel, testvéri szeretettel és istennel való hitében úgy éljen, ahogy az európai emberhez méltó. Ne kelljen félnünk, idegeskednünk, merjünk egymás szemébe nézni bármilyen nemzetiségűvel találkozunk. Nincs szüksége a magyarnak, hogy lehajtott fővel járjon az Európai Unióban, megtette azt évszázadokon át. ” Ezt követően a római katolikus, lutheránus egyház képviselői közös istentiszteletet tartottak. /Irházi János: Koszorúzás a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2009. október 8.

Október 5-7-e között Szatmárnémetiben tartották az őszi Romániai Katolikus Püspökkari Konferenciát. Dr. Virgil Bercea görög katolikus érsek elmondta, hogy a konferencián egyhangúan elítélték az ortodox egyház azon törekvését, amely a görög katolikus templomok elfoglalására, lerombolására irányul. „Az ortodox egyház szándékosan, kulturálisan és vallásilag kívánja megtisztítani az országot a görög katolikusoktól“ – magyarázta az érsek. A püspöki kar szerint továbbra is tenni kell a családok egységéért, a katolikus egyház elítéli a génmanipulációt, mesterséges megtermékenyítést, valamint a prostitúció és a droghasználat legalizálását. /Bumbulut Krisztina: A konferencia döntései. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 8./

2009. október 9.

A tervek szerint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 2010 őszén beköltözhet a zárdaépület mindkét szárnyába, de ahhoz, hogy a római katolikus egyháztól bérelt ingatlant újra oktatási célra használhassák, fel kell újítani, és a két épületrész közötti átjárást is meg kell oldani – derül ki a szatmárnémeti önkormányzat közleményéből. A református és a katolikus egyház is beleegyezését adta az ingatlanok felújításába és az épületcserékbe. A református egyház visszakapta a Béke téri saroképületét, amelyben jelenleg a Kölcsey Gimnázium működik. A különböző városi és megyei intézmények közös egyeztetése nyomán a 2010–2011-es tanévet az iskola már a jelenlegi ingatlanjával szomszédos, egykori zárda épületében kezdheti meg. /Végh Balázs: Jövőre oldódnak meg a Kölcsey gondjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. október 16.

A közösség megoldatlan gondjai között van a moldovai csángó-magyarok anyanyelvi miséjének kérdése. Egy-két alkalomszerű esettől eltekintve, a magyar igehirdetés mindmáig nem lett valóság, hiába a sok ígéret, köztük a pápa által is megerősített. A Szatmárnémetiben megtartott katolikus püspöki konferencia sajtóértekezletén, az újságíró erről kérdezte Ioan Robu bukaresti érseket. Robu érsek idegesnek látszott, amiért úgymond már Szatmárnémetiben sem hagyják békén a magyar-csángó üggyel. Kiselőadást rögtönzött a csángók nyelvéről, amit azzal zárt le, hogy nem volna helyénvaló ezt az archaikus nyelvjárást a magyarral megmásítani. Arra a kérdésre viszont már kevésbé tudott válaszolni, hogy a románnal miért volna helyénvaló. Majd azt hozta fel, hogy a mise-ügy, nem az ő, hanem a iasi-i püspök, Petru Gherghel kompetenciája. A lap munkatársa megjegyezte: úgy látszik az államhatalom lojálisabb, mint a helyi katolikus egyház, mert huszonkét moldovai csángó faluban már tanítják az iskolásoknak a magyar nyelvet, miközben rendszeres magyar mise még nincs! „Hogy mondhatja: a hatalom lojálisabb, mint az egyház?! Kérem, vonja vissza!”- szólt erélyesen. Sike Lajos nem vonta vissza. Megismételte. Ekkor az érsek csöndesebb lett és azt mondta: „Néhány (unele) csángó faluban a közeli jövőben lesz magyar mise!” – Volt már ilyen ígéret. /Sike Lajos: Csángós. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2009. október 18.

A kolozsvári BBTE RK Teológia Kara keretében működő és dr. Marton József által vezetett doktori iskola ünnepet ült október 3-án, amikor két újabb jelöltnek sikerült megszereznie a doktori címet. Csiszár Klára, a szatmári püspökség pasztorális irodájának vezetője A jezsuiták jelenléte és működése a szatmári egyházmegyében a 19. és 20. században című dolgozatát, Gagyi Katinka székelyszentléleki tanár pedig Az erdélyi római katolikus egyház helyzete a kommunista államvezetés idején a székelyudvarhelyi esperesi kerületben című dolgozatát mutatta be és védte meg, és ennek nyomán nyerték el a teológiai doktor címet. /(bm): Két új doktort avattak Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 18./

2009. november 6.

Papíron már évek óta visszakapta a római katolikus egyház azt a csíksomlyói ingatlant, amelyben jelenleg a megyei kórház fertőző és tüdőgyógyászati osztálya működik, de a gyakorlati lépésében csak most tudtak megegyezni a felek. Köztes megoldás körvonalazódik: a kórházi osztályok maradnak, az épület egy részét az egyház veszi használatba. Az ingatlanban működő két kórházi osztálynak nem tudnak máshol helyet biztosítani. A megegyezés szerint a két kórházi osztály marad a somlyói épület egy részében, a jelenleginél kisebb ágyszámmal, kisebb területen, a megüresedett épületszárnyat pedig birtokába vehetné az egyház. Az egyház most azt kéri, hogy az épület központi részét szabadítsa fel a kórház, itt egyházi múzeumot, irattárat rendeznének be. /Forró-Erős Gyöngyi: Részben kórház, részben egyházi múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-443




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998